kezdjen el írni...
| Hely: |
Az Amadinda és a Ju Percussion Group
Antheil: Ballet mécanique (Mechanikus balett) – magyarországi bemutató
Stravinsky: Les noces (Menyegző)
Chang Chiung-Ying: Solar Myth – magyarországi bemutató
Ginastera: Cantata para América mágica, op. 27 – magyarországi bemutató
Közreműködik: Miksch Adrienn, Rőser Orsolya, Kovács Annamária, Kálmán László, Fokanov Anatolij – ének, Balog József, Bizják Dóra, Ránki Fülöp, Zentai Károly – zongora, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel: Rácz Zoltán
A budapesti Amadinda és a tajvani Ju Percussion Group több magyarországi bemutatót ígérő estje megidézi a Távol-Keletet, a Kolumbusz előtti Dél-Amerikát és egy orosz falusi lakodalmat. Mindezek előtt pedig megszólal egy futurista-kubista filmzene.
Az avantgárd művészek – a dadaisták éppúgy, mint a szürrealisták vagy a futuristák – óriási lehetőséget láttak a 20. század új médiumában, a mozgóképben. A kubista festő Fernand Léger egyetlen film erejéig tett kirándulást a műfajban: az 1924-ben forgatott Mechanikus balett az experimentális filmművészet alapművévé vált. Léger pontosan kidolgozott ritmus szerint illesztette össze a rövid snittekből álló képanyagot. „Ez a film – írta – igen komoly kihívás elé állította a szemet. Szalmakalap, cipők, üvegek, lemezek, műlábak, arcok, szemek, gépek, egy rakás holmi és végül egy mosónő voltak a színészeim. Mindet ugyanúgy kezeltem, egységes erővel. Az embert és a tárgyakat egyaránt egy adott ritmikus alapmintába szőttem bele.” Ehhez a vizuális világhoz komponált kongeniális zenét az amerikai George Antheil.
Nem kevésbé merész kísérlet Igor Stravinsky ugyanekkor szerzett, a kantáta és a balett sajátos keverékével kísérletező, az Antheil-darabhoz meglepően hasonló hangszerelésű – zongorák együttesét és ütőhangszereket foglalkoztató – Menyegzője.
