Októbertől már a Bárka Színház egyes előadásaira is vásárolhatunk jegyeket a Ticketportalnál - a jegyirodákban és az alábbi weboldalon egyaránt. A kínálatban Csehov Sirály című drámája, a Maladype Színház által bemutatott Akropolisz című előadás, Az arany ára Bereményi Gézától, továbbá a Molnár Ferenc által jegyzett Liliom szerepel.
Októberben több premierre is sor került a Bárka Színházban, ezek egyike Csehov Sirály című drámája, Szász János rendezésében. A Kecskeméti Katona József Színházzal kooprodukcióban készülő előadás főszerepeiben Varjú Olgát, Alföldi Róbertet, Balázs Zoltánt, Seress Zoltánt, Bognár Gyöngyvért láthatják. A népszerű dráma történetét így foglalták össze az alkotók: "a neves színésznő névtelen fia drámát ír a szomszédlánynak, de megbuknak vele, csak a szomszédlányt szereti el a neves író, a színésznő mama szeretője, majd otthagyja, de a szomszédlány mégis színésznő; a névtelen fiú pedig mégis író lesz a végén, bár az utolsó művét puskával írja meg". Az október 31-ei előadásra jegyek már válthatók országszerte a Ticketportal partnerirodáiban, valamint ezen a weboldalon.
A Maladype Színház Akropolisz című előadásában október 22-én és 23-án láthatják először a társulat új tagját, Simkó Katalint, aki Parti Nóra szerepeit veszi át. Nem is annyira színmű, mint inkább zene nélküli opera Stanislaw Wyspianski Akropolisz című 1904-es darabja. Nagyszombat éjszakáján Krakkóban életre kelnek a szobrok, angyalok és trójai hősök vegyülnek el a katedrális kőalakjai között, hogy saját létükkel is bizonyítsák: az élet körforgás, és a szakadatlan ismétldőés erősebb, mint a halál. A szüzsé szinte követeli a zenei megvalósítást, amely az Őszi Fesztiválra készül el a színház világában hatalmas rutinnal mozgó Sáry László műhelyében. Két évvel ezelőtt Sáry nagy sikerű operát írt Genet Négerek című darabjából a Maladype számára, most ugyancsak számukra alkotja meg a Gesamtkunswerkbe egykor oly szerelmes, festőként is izgalmas Wyspianski művének zenéjét.
Az október 30-án látható Bereményi Géza darab, Az arany ára főszereplője Monori, a nagyhírű kereskedő a Teleki téri piacon. A háború után, hogy biztosítsa a jövőt, aranyat vásárol. Az idő múlásával azonban egyre rosszabbul megy az üzlet, állami beavatkozás teszi tönkre a kereskedelmet. Monori is bezárja a boltot, elrejti aranyát, amit az egyetlen értékállónak tart egy romló világban. Évekre a lakásába húzódik. Egy nap mégis elhatározza, hogy visszaveszi kezébe a sorsát, csinál egy nagy utolsó üzletet. Még aznap este ismét kimegy a piacra. Ezúttal a halált akarja átverni, hogy bizonyítsa, a jó kereskedőn még a sorsnak sincsen hatalma.
Október 26-án tekinthetjük meg Molnár Ferenc Liliom című darabját, melynek alapjául egy 1908-ban megjelent novelláskötetben megjelent, a vásári kikiáltó és egy kis cselédlány szerelméről írt története szolgált - az Altató mese. Molnár Ferenc saját szavaival: "A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra, olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a Józsefvárosban mesélni szokták. Most már azon lehet vitázni, hogy szabad-e a színpadon az írónak primitívnek lennie? Szabad-e gyermeknek, hiszékenynek, álmodónak lennie? Én ebben a vitában csak a darabommal vehetek részt."
A színmű 1909-es bemutatóján megbukott, a két évvel későbbi bécsi premieren viszont viszont tombolt a közönség, és azóta Puccini operát, Gershwin musicalt szeretett volna írni a Liliomból. A színpadi hírnév meghozza a filmipar érdeklődését is: többek között 1933-ban Fritz Lang, 1956-ban Henry King rendez filmet a Liliomból.
Október 24-én és 25-én is láthatjuk Osztrovszkij Vihar című előadását. Szenvedélyes, sőt érzelmes a Maladype Színház Vihar-előadása. Megvetett, lomtárba száműzött – "bombasztikus" – színházi hatásokkal él, hogy grandiózus prózaoperát konstruáljon. Nem ironizál és nem ellenpontoz: vadromantikus melodrámát ad, amelyben nagyoperai játékmóddal áradó érzelmeket mutatnak hamisítatlan drámai hősök a festett kulisszák előtt, miközben hangszóróból harsog Leoë Janáńek késő romantikus operája. Játékos formalizmus, stílusjáték, szarkazmus lenne vajon? Semmiképpen! Osztrovszkij drámájában látomásos képek, imaginárius nyelv, irtózatos feszültségű helyzetek, szélsőséges tettek jelenítik meg a lélek mindent elsöprő, pusztító viharát. Balázs Zoltán a tragikus fennköltséget adó mélység és távlat, egyszóval a világszerűség hitelét teremti meg.
A Bárka Színház előadásaira szóló belépőinket az alábbi weboldalon találja. Jegyek országszerte jegirodánkban is vásárolhatóak!
