Kiállítás Qin császár cseréphadseregének élethű másolataiból | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásnyira - koncert, fesztivál, színház, zenés színház, sport, mozi, szabadidő
modal window

Info

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua.

OK
|
0
A kosár üres

Ha már van fiókja, jelentkezzen be.

Keresés
Teraz
Tyzden
Mesiac
3 mesiace
Rok
>>  Főoldal>>  AJÁNLÓK>>  Kiállítás Qin császár cseréphadseregének élethű másolataiból

Kiállítás Qin császár cseréphadseregének élethű másolataiból

I.e. 230 és 221 között a Kína területén osztozó hét királyság egyike, Qin (régi magyarországi írásmóddal: Csin) egymást követő gyors hadjáratok során elfoglalta mind a hat vetélytársát: Han-t, Wei-t, Zhao-t, Yan-t, Chu-t és Qi-t. Ebben a hódításban sokan egyúttal a homályos, ősi egység mítoszát is beteljesülni vélték... Egyeduralkodóként, korlátlannak tetsző erővel a háta mögött úgy vélte, munkássága még az ősidők isten-hőseinek érdemeit is felülmúlja, így az addigi „wang” címét (szokásos fordításban: király) a „huang-di”-val (császár) helyettesítette, a hajdanvolt pap-királyokhoz hasonlón nevezve magát. Az Első Császár legfőbb óhaja az volt, hogy maradandó nyomot hagyjon a történelemben. Az ezután elkészült fantasztikus agyaghadseregről készült éltehű másolatokat tekintehtünk meg most Budapesten, az Asia Centerben. Jegyek elővételben is kaphatók, országszerte a Ticketportal partnerüzleteiben, valamint ezen a weboldalon.

A Xi’an-i Agyaghadsereg Múzeum
A Wei folyó völgyében terül el a mai Shaanxi tartomány fővárosa, Xi’an, amelynek környéke az i.sz. első évezred végéig a kínai civilizáció központja volt. E terület adott helyt több kínai uralkodóház fővárosának is. A közelben elszórva történelmi nevezetességek - városfalak maradványai, sírok, templomok és egyéb műemlékek - garmadája látható ma is. Az első császár fővárosa és palotája a mai Xi’an városától kissé északra, a Wei folyó túlsó felén elhelyezkedő kisebb városban, Xianyangban volt megtalálható. A császár sírdombja és az agyaghadsereg innen körülbelül 15 kilométerre keletre, egymás közelében található.

A vak véletlennek köszönhető, hogy 1974-ben, kútfúrás közben egy kínai paraszt felfedezte az első agyagfi gurát. Az ennek nyomán meginduló ásatások olyan kincset hoztak napvilágra, amely méltó párja a világ bármely másik ókori civilizációja által alkotott kincsnek. A legmeglepőbb, hogy bár a császár sírkamráiról már ősidőktől számtalan mendemonda szól, de megtalálásáig még halvány utalást sem esett sehol a közvetlen közelben eltemetett agyaghadseregre. Máig sem világos, hogy a sírdomb építésével párhuzamosan végzett nagyszabású munkálatok hogy maradhattak nyom nélkül az írott forrásokban.

A lelőhely köré mára múzeum épült, a hadsereg pedig felkerült a világörökségek listájára. A feltárások ma is tartanak, egyes nézetek szerint a mindezidáig fellelt kincsek, sírmellékletek, agyagkatonák csupán töredékei Qin császár teljes hagyatékának. A múzeum internetes elérhetősége: https://www.bmy.com.cn

A sírfigurák
"Aki először csinált sírokba helyezendő faszobrocskákat, az megérdemli, hogy magva szakadjon! Mert ember alakúra csinálta és úgy alkalmazta őket." Kong Zi szavai (Meng Zi. I.a.4. részlet, Tőkei Ferenc fordítása)

Ókori szokás szerint temetéskor a holtak mellé összekötözött szalmakötegeket - emberfi gurák durva mását - helyezték. Talán az ősi, nagy áldozatok szokása élt tovább ebben, amikor még a királyi halottak mellé temették egész házuk népét, szolgaseregüket és katonáikat is. Kong Zi fenti kifakadása annak tudható be, hogy kortársai közt egyre inkább elterjedt a gondosan faragott, sokkal inkább valódi emberre hajadzó fabábok sírba helyezése, és ő tartott az emberáldozat ősi szokásának újbóli felelevenedésétől, vagyis, hogy korának egyre magasabbra törő nagyurai - mintegy hatalmuk tanúbizonyságaként - e bábokat előbb-utóbb akár valódi emberekkel is helyettesítik majd.

Ha nem is így történt, az Első Császár síremléke mellé helyezett agyaghadsereg mindenképp példa nélkül álló, a fent említett szokás legnagyobb szabású betetőzésének tekinthető. A feltárások ma is tartanak, egyes nézetek szerint a mindezidáig fellelt kincsek, sírmellékletek, agyagkatonák csupán töredékei Qin császár teljes hagyatékának.

A sír jelenleg egy 76 méter magasságú (a Qin korban eredetileg valószínűleg 120 méternél is magasabb) dombból és az azt körülkerítő fal- és épületegyüttesből áll, és harminc éven át, az uralkodó (aki akkor még csak a hét ország egyikének királya volt) trónra lépésétől kezdve egészen a haláláig építették. Feljegyzések szerint egyidejűleg három-négyszázezer, majd legfőbb szakaszában hétszázezer ember dolgozott rajta, ami elképesztő szám, különösen, ha fi gyelembe vesszük, hogy az akkori Kína lakossága húszmillió fő körül volt. A sír máig feltáratlan mélyét, az állítólagos kőkamrákat a szóbeszéd szerint drágakőből kirakott csillagos égbolt, higannyal folyó patakok és aranyszobrok díszítik. A sírbolt építését a parancs szerint egyetlen mesterember sem élhette túl: elevenen zárták őket annak kőkapui közé...

A agyaghadsereg katonáinak elkészítése és felállítása feltehetőleg csak azután kezdődött el, hogy Qin egyesítette az országot és a királyi címet császárira cserélte. A munkálatok e fázisa nem tartott tíz évig. A sírdombtól nem messze elrejtett agyaghadsereg - máig feltárt formájában - egy nagy és két kisebb gödörben áll. Mintegy hétezer életnagyságú agyagfi gura - tisztek karddal, a rangjukat jelző fövegben; gyalogos közkatonák páncélban és anélkül; térdeplő íjászok; továbbá harmincegynéhány fából épült harci szekér kocsisokkal, lovakkal. Ruházatuk egységes, fegyvereik - a csákányok, lándzsák, íjak, számszeríjak és kardok - valódiak.

Nemcsak rendkívül élethű egy-egy agyagfigura megformálása, de arckifejezésük is változatos, és a bajuszuk ívétől a ruhájuk redőzéséig sokuk egészen egyedi darab. Méretük és súlyuk miatt kiégetésük feltehetően a korabeli kerámiaipar csúcsteljesítménye volt.

A budapesti kiállítás
A budapesti kiállítás anyagát a Li Yuan Qin Yong Iparművészeti Gyár közel háromszáz élethű másolatainak felhasználásával készítettük el. A szabad ég alatt elhelyezett agyagkatonák lehetőség szerint az eredeti lelőhely elrendezését igyekeznek visszaadni. Vendégeink, körbesétálva az agyaghadsereg legjellegzetesebb figurái között, testközelből csodálhatják meg a kínai ókor művészetének e remekeit.

Látogatóközpont: az AsiaCenter keleti szárnyának második emeltén szeretettel várják Önt a szabadtéri kiállítás történeti hátterét bemutató ingyenes tárlatunkra. A látogatóközpont a hét minden napján a ház nyitvatartási ideje alatt áll az érdeklődők rendelkezésére. A kiállítással párhuzamosan szombatonként tematikus gyermek-programokkal is várják a látogatókat. A kiállítás megtekinthető az AsiaCenter nyitvatartási idejében, a két épületszárny közötti kiállítási területen.

Cím: AsiaCenter, 1152 Budapest, Szentmihályi út 167-169.

Jegyárak:
Felnőtt: 1000,- Ft
Diák: 600,- Ft
Családi: 2.400,- Ft
Csoportos: 900,- Ft (min. 10 fő esetén)
Nyugdíjas: 600,- Ft

Kapcsolódó weboldalak:
https://www.asiacenter.hu/terrakotta