Július 24-én egy barátokból összeverődött zenekar élén látogat Budapestre az 1969-es keltezésű szexi altszaxis, Candy Dulfer, aki Prince és az egykori Eurythmicsből ismert Dave Stewart elsőszámú kedvence, az élőzene legnagyobb legendáival állt egy színpadon. A világon már szinte mindenhol bebizonyította, hogy nemcsak remek zenész, de zenekarvezetőként is elsőszámú, nem beszélve fantasztikus külsejéről, ami soha nem hagyja hidegen a férfirajongókat. A koncertre jegyek már kaphatók a Ticketportal partnerüzleteiben, valamint ezen a weboldalon.
A neves tenorszaxofonos, Hans Dulfer leánykája hat évesen vette először kézbe a hangszert. Tizenegy éves volt, amikor első stúdiófelvételére sor került, s első zenekarát tizennégy évesen alapította. A hölgy '87-ben Madonna előtt játszott a rotterdami Feyenoord Stadionban, később többször is összeállt Prince-szel, aki '93-as, Sax-a-go-go című albumára írt is egy számot.
Candy Dulfer stílusa szinte behatárolhatatlan, funk, blues, jazz, pop, house és jungle keveredik a zenéjében. Többször dolgozott az Euritmics-es Dave Stewarttal is: közös munkájuk a Cookie című szám, mely Robert Altman Cuki hagyatéka című filmjében is elhangzik.
A zenekar tagjai: Candy Dulfer –szaxofon,ének Rosie Gaines - ének Berget Lewis - ének Chance Howard – billentyű, ének Rhonda Smith – basszusgitár , ének Ulco Bed - gitár Thomas Bank - billentyű Kirk A. Johnson - dobRosie Gaines (ének) - Alig van olyan hangszer, amelyen nem tud játszani, ráadásul producer, dalszerző és a kilencvenes évek egyik legjellegzetesebb hangja. Elég, ha csak Prince és az NPG klasszikusaira, a Get Off-ra, a Creamre, a Diamonds and Pearls-re gondolunk. Rosie Prince-szel nemcsak turnézott, de közös lemezt is készítettek, természetesen elsöprő sikerrel. Prince-en kívül láthattuk még őt Snoop Dogg és Bootsie Collins produkcióban is, akik odavannak Rosie oly jellegzetes hangjáért és fantasztikus kisugárzásáért.
Rhonda Smith (basszusgitár, ének) - Leginkább Prince basszusgitáros-vokalistájaként lett ismert, akivel a kilencvenes évek elejétől végigturnézta a világot és számos albumán játszott, köztük a Musicology-n. Az említett évtized elején sikerült elérnie, hogy az egyik legfelkapottabb session zenészként tartsák számon, így a legtöbb világsztárral állt már egy színpadon. Rhonda két szólóalbumot is megjelentetett, Intellipop és Lost And Fund címmel.
Berget Lewis (ének) - Fantasztikus hangjával már a világ összes táján sikerült lenyűgöznie a közönséget. Olyan nagyságok mellett énekelt, mint Dave Stewart, Maceo Parker és Van Morrison. Szólóénekesként is sikeres, hiszen a tavalyi két kislemeze, az I Don’t Matter és az I’d Like To Teach The World To Sing egyaránt emelte a népszerűségét. Berget hangját mindezek felett ráadásul a legutóbbi Coca-Cola reklámból is ismerhetjük.
Chance Howard (billentyű, ének) - Candy zenésztársa Prince mellett a 2004-es Musicology turné óta. A The Time, Jimmy Jam és Terry Lewis, Alexander O’Neal, Johnny Gill, Gladys Knight, Patty LaBelle, Brian McKnight és Chaka Khan mellett egyaránt dolgozott producerként, billentyűsként és zeneszerzőként is. Tavaly csatlakozott Candy Blue Note japán turnéjához, fellépett vele a spanyol fesztiválokon és a North Sea Jazz Fesztiválon Koppenhágában, valamint a tavaly őszi európai turnéján is.
Kirk A. Johnson (dobok) - A legtöbben csak Mr. Extraordinary-ként, azaz ”Mr. Kivételes”-ként emlegetik. Koreográfus, táncos, személyi edző, dobos, aki bármit is tesz, szívvel-lélekkel teszi. Számos művész mellett dolgozott társszerzőként a Paisley Park Studiosban, dobosként és percussionosként turnézott Prince-szel éveken keresztül, és a Purple Rain és a Graffiti Bridge egyik táncosa és koreográfusa volt.
www.candydulfer.nl