Egy éj Velencében: vígopera a Budapesti Operettszínházban | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásnyira - koncert, fesztivál, színház, zenés színház, sport, mozi, szabadidő
modal window

Info

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua.

OK
|
0
A kosár üres

Ha már van fiókja, jelentkezzen be.

Keresés
Teraz
Tyzden
Mesiac
3 mesiace
Rok
>>  Főoldal>>  AJÁNLÓK>>  Egy éj Velencében: vígopera a Budapesti Operettszínházban

Egy éj Velencében: vígopera a Budapesti Operettszínházban

Johann Strauss egyik legnépszerűbb vígoperájában - a korabeli kritikusok szerint - több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Nem véletlenül nevezték tehát az Egy éj Velencében komponistáját már a premierkor is egyszerűen csak keringőkirálynak... a Budapesti Operettszínház új bemutatójára megvásárolhatjuk belépőjegyünket országszerte a Ticketportal jegyirodáiban, valamint az alábbi weboldalon, kezelési költség nélkül, otthoni jegynyomtatással is!

A két nagynevű szövegíró, Friedrich Zell - akinek csak művészi álneve ez, hiszen Camillo Walzelként látta meg a napvilágot - és Richard Genée - akivel az ifjabb Strauss már a nagysikerű Denevéren is együtt dolgozott - két szövegkönyvet adott át a komponistának, hogy válogathasson. Strauss az Egy éj Velencében mellett döntött, így a másik librettóval, a Koldusdiákkal kezdődhetett Karl Millöcker pályafutása. Választását az indokolta, hogy mintegy 35 évvel korábban édesapja, a nem kevésbé ismert zeneszerző már bemutatott egy gálaműsort ugyanezen a címen, ráadásul a lagúnák városa hatalmas népszerűségnek örvendett ebben a korban Bécsben.

A Velence egy francia komikus opera, a Le Château Trompette alapján készült. Innen a mű műfaji megjelölése is: Johann Strauss vígoperát komponált Genée verseire - a karaktereket és a helyszíneket egyébként a két író közösen találta ki, míg Zell a dialógusokon dolgozott. Párizsból egyébként plágiummal vádolták a szerzőket, ami - ilyen másodfelhasználásokat illetően - ezelőtt elképzelhetetlen volt.

A komponálást Strauss 1882 márciusában kezdte, részben Sopronban dolgozott, s úgy tervezte, a Theater an der Wienben lesz a premier, ám családi okok közbeszóltak. Ugyanis a zeneszerző második feleségének, Angelika Dittrich-nek - a rossznyelvek szerint - gyengéd kapcsolata volt a színház igazgatójával, ezért a komponista inkább Berlinnek adta az ősbemutató jogát.

A bécsiek ezen aztán szörnyen megsértődtek. Hogy az ő imádott Schánijuk legújabb műve ne szülővárosában, Bécsben kerüljön először színpadra?! A bosszúért lihegő rajongók szép számban Berlinbe is utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a premiert 1883. október 3-án, a Friedrich-Wilhelmstädtisches Theaterben.

Az első előadás így aztán eléggé furcsán festett: Strauss maga vezényelt, barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a bécsi "sértettek" viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A Vossische Zeitung másnap ezt írta: "A darabot a közönség vegyes érzésekkel fogadta. A tapsolók harcban álltak az ellenzékkel, és az ellenségeskedés a harmadik felvonásban már fenyegető jelleget öltött."

A kritika egyébként elismerőn fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal, de a librettó minősége ellen igen komoly kifogások merültek fel.

A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, s természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták, mégpedig hat nappal a berlini premier után, a híres tenor, Richard Tauber főszereplésével. Itt máig is a közönség egyik legkedveltebb zenés darabja. Magyarországra 1887-ben jutott el az Egy éj Velencében, és a pesti műértők is kitörő lelkesedéssel fogadták.

A művet már 1933-ban megfilmesítették, méghozzá német-magyar koprodukcióban, s a kor népszerű magyar szubrettje, Balla Lici is szerepet kapott benne. A 82 perces zenés filmet Robert Wiene rendezte, a zenét pedig Ladislaus Angyal dolgozta át. A korabeli kritika azt írta a produkcióról: "Operett-szerelem egy romantikus hőstenor és egy USA-dollárhercegnő között Velencében. Gyermeteg zenés vígjáték, át meg átszőve Johann Strauss hasonló című operettjének melódiáival."

Kétségtelen, a keringőkirály ismét varázslatos muzsikát komponált: egyszerre andalító és felpezsdítő keringőket, vérforraló polkákat, köztük néhányat aztán önálló zenekari műként is bemutatott, például a Lagúna valcert vagy a San Marco galambjai polkát.

Kerényi MG és Kállai István átdolgozásában a 2011. március 25-ei premieren is álarcosbáli forgatag, igazi ünnep vár a nézőkre a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Valódi olaszos temperamentum, csipetnyi keserű bécsi humorral elegyítve… Előadásunk - mely közös produkció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, valamint az Erfurti Színházzal, ahol 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be a művet KERO® rendezésében - nem fukarkodik a látványossággal, különleges világba helyezi a történetet: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, száguldanak és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők operett-sztárjaink megformálásában.

Kapcsolódó weboldalak:
Egy éj Velencében: belépőjegyek országszerte a Ticketportal jegyirodáiban
Egy éj Velencében jegyek az interneten, kezelési költség nélkül, otthoni jegynyomtatással